Mivel az igazi nő (értsd: én) nem ismer lehetetlent, ha a férfi kedvenc kajájáról van szó, arra gondoltam, harcsa lesz a karácsonyi menü fénypontja, méghozzá Orly módra. Mindezt úgy, hogy nem túl biztató a halas előéletem, bár mostanában nem tudok ellenállni a túrós csuszás harcsapaprikásnak, a hekket pedig mindig is imádtam. Gyerekkoromban apu a fürdőkádban úsztatta a bazinagy pontyokat, nagyon utáltam a tudatot, hogy a nyálkás, büdös dögök után én pancsolok ott, persze, kisikált kádban, de akkor is. A konyhában terjengő halszagtól felfordult a gyomrom, azóta sem bírom, a kigúvadt halszemek napokig kísértettek álmomban. Az életben nem tapperoltam még halat a tulajdon két kezemmel, Egyiptomban megpróbáltam, de gyorsabban úsztak nálam, pedig echte vízicsirke vagyok - ha nem húz le a seggem. Szóval, nehéz menet vár rám hétfőn, talán valami többrétegű, szagelszívós, hermetikusan záró védőruházatba kellene beöltöznöm. Mondjuk, vészhelyzet esetén még mindig rendelhetek pizzát Don Pepétől.

Nálatok mi lesz a karácsonyi menü?