(#196)
Tisztára lelkibeteg vagyok. Diszkrimináltak... ezentúl megkülönböztető címke lesz rajtam, ha felveszem a vádzsiúj farmerszoknyámat... mindjárt sírok... Régóta vadásztam egy megfelelő farmerszoknyára... és végre találtam is. Annyira rövid, amennyire kell, annyira nőies, amennyire kell. Nem vagyok a húspiac híve, szerintem inkább sejtetni kell a pasikkal, mi van a ruci alatt, nem pedig egyből feltárni. Na, ez a farmerszoknya pont megfelel ennek a kritériumnak, sőőőőőt... Ráadásul az volt a hab a tortán (stílusosan a nasitémánál maradva), hogy a sok csoki-süti-fagyizaba ellenére egy számmal kisebbet kellett vennem. Csak akkor kezdtem el nagyon röhögni, amikor elolvastam a címkéjét: "Dromedár"... Ezt a szót a benga állat, a brünhilda, a díjbirkozó szinonímájaként is szokták használni, ergo, korai volt az örömöm. A fenét fogytam nádszálkarcsúra... csak a dromedár méretből vettem egy számmal kisebbet... De most már legalább azt tudom biztosan, hogy nem L-es dromedár vagyok... hanem M-es, hihi.
.
.
