....azért némi segítség nem árt.....:-)))

Nem mindegy a segítség minősége és mennyisége... :) Nem jó, ha kizárólag mástól függ az én saját boldogságom. Szerintem.

Ezt elmagyarázhatnád a női felmenőmnek... :-(

Nyomd a kezébe Müller könyvét, hátha... :)

Szerintem mindenki a saját életét kell hogy élje, és így kell megtaláléni a boldogságot. Más csak hozzásegíthet ehhez, de a többi csak rajtunk áll

Olvas ilyeneket: talán pont ezt is. Csak nem veszi észre. Bele sem gondol, úgy érzem.

Nem szabad mástól várni, másra várni :)

Gondolom, már beszéltetek erről... :)

Először ezt akartam írni: Igen, igen, csak ha a kisujjamat már mozdítottam (bár a másik szerint sokkal többet is), és az eredményre vezetett, akkor utána könnyű ezt elfelejteni... aztán nehéz visszarázódni oda, ahol még mozdítottam... (na de jól megfogalmaztam... ) Másodszor meg ezt: ez bizonyosan valami célzás akart lenni, megfontolom. Meg kéne fontolnom...

Naná. De én undok vagyok vele... stb.- szerinte. A hibát is másban keresi mindig.- pl. bennem. Ah!

Andor: Tudod, most azon merengtem el, hogy a te korosztályodnak mit jelenthet ez az idézet, és mit az enyémnek... :) Izgalmas kérdés.

Érdekes lehet, amikor sárkánymama és kissárkánya összecsap... :)) Nagyon könnyű másban keresni a hibát, sajnos.

Hát én most épp ún. bölcs hangulatomban vagyok (amikor tipikusan vizetprédikálósbortivós vagyok), ezért nem biztos, hogy azt jelenti nekem, amit mondjuk az utcán sétálva futólag rápillantva jelentene... bár, ha belegondolok... akkor is ugyanígy elgondolkoznék rajta... Viszont csak a saját nevemben nyilatkozok, a korosztályomat nem is ismerem, nem hogy a véleményét... De abban igazad van, tényleg érdekes kérdés :)

ez nekem tessen.

Andor: Azon filóztam első nekifutásra, hogy kinek mit jelent a boldogság... :) Én is bölcs hangulatomban vagyok - főleg fájdalomcsillapítók után. Olyan kis békésen mosolygok a világra :)

zöld: Miért? :)

az én kedvenc boldogsággal kapcsolatos idézetem meg: "A boldogság nem célállomás, hanem az utazás módja." szerzőt most nemtom.

Tegnap vérfürdő, ma meg korosztályok filozofiai nézetei a holnap tükrében. Mondom én hogy jó ez a blog. :-)

Pistahh: Nem mondanám, hogy kedvencem, de ma beleovastam a Szeretetkönyvbe, és ezen filóztam el... A te idézeteddel egyet tudok érteni. A legtöbb ember hajt mint állat, aztán közben elfelejt boldog lenni. Köztük én is, ha nem figyelek magamra. Jah, és miért pont 2 db h? :)

Csapos: Köszi :) De ez a kommentelők érdeme is... :)

" Rossz úton jár, aki álmokbol épít várat , de közben elfelejt élni " De most miért jutott ez az eszembe....nem tudom. Csibike, ez igaz, de a bloggeré a főérdem, hisz itt a Te gondolataid adják a témát

...............és főleg helyettünk halljanak meg! Ámen! :D

Te, csibike! A szeretetkönyvbe való beleolvasáshoz neked már gyógyszer hatás kell? :)))) Igaz, nekem talán azzal együtt sem menne...:))))

Nabazz! Visszamenőlegesen pár alkalomra én voltam az első kommentelő... Most, hogy kompenzáljam az utolsó helyet, mindjárt hármat irtam..:)))

miles: Egs, és tartsd meg eme jó szokásodat :D Nem az olvasáshoz - fájdalomcsillapításhoz :/ Szerintem nem szabad egyszerre kiolvasni, muszáj meg-megállni :)

Csapos: Legyen :))

még sosem olvastam Müller Pétert...

Van jó gondolata (nem csak ebben a könyvben), de van olyan is, amit már nagyon túlspirázottnak érzek. Talán mert nem vagyok vallásos :) Pölö a Szeretetkönyv olvasása nem könnyű, tapasztalat kell hozzá, különben nem érti meg mélyen az ember :)

aham. akkor még nekem nőni kell hozzá egy pöttyet. :)

Nem kortól függ, hanem a megszerzett tapasztalatoktól... :)

Erről eszembe jutott egy tanmese: Egy 60-as éveinek elején járó házaspár, 35-ik házassági évfordulóját ünnepelte, egy csendes, meghitt kis étteremben... Egyszer csak egy gyönyörű tündér jelent meg az asztaluk mellett és azt mondta: - Mivel ennyire különleges házaspár vagytok, és hűek voltatok egymáshoz ezalatta hosszú idő alatt kívánhattok tőlem egyet-egyet, én teljesítem kívánságotokat! - Ó! Én szeretném körbeutazni a Földet az én nagyszerű férjemmel! - kérte a feleség. A tündér meglengette a varázspálcáját és - abrakdabra? kételső osztályú jegy termett az asztalon a Luxus utazási iroda világkörüli útjára. Most a férjen volt a sor. Gondolkodott egy percet és így szólt: - Nos, ez az egész nagyon romantikus, de egy ilyen alkalom csak egyszer adatik meg az életben, szóval ne haragudj kedvesem, de az én kívánságom egy nálam30 évvel fiatalabb feleség! A tündér és a feleség nagyon csalódott volt, de hát a kívánság az kívánság... Így hát a tündér körözött egyet a varázspálcájával és - abrakadabra a férj egy csapásra 92 éves lett! Mi a mese tanulsága? A férfiak hálátlanok, DE a tündérek nők... Másoktól várni a boldogságunkat?? :)

Hehe, ez aranyos :D A pasi megérdemelte :P A nők pedig mindig is fifikásak voltak... :D

Hát a Szeretetkönyv... Nekem is néhol túl sok, mivel én sem vagyok vallásos. De nekem azt hiszem elég sokat segített, amikor elolvastam. El kellett engednem valakit, akiért nagyon sok mindent odaadtam volna... Egyébként meg nagyon szeretem a Müller Pétereket! :) Ifjabbat és idősebbet egyaránt!

Én még csak barátkozom velük... finoman, ráérősen... :)