(#589)
Miután ezerrel dőlt be a mínuszos levegő az ablak szellőzőnyílásán (Ööö... még nem jöttem rá, mijarákért kell szellőzőnyílás az ablakra.) és sikeresen jégkockává fagyasztott (Azért nem írtam végrendeletet, mert kékeslila ujjaimat nem bírtam megmoccantani.), megérdeklődtem a beszerző kollégától, vajh mi módon lehetne útját állni a zimankónak (A "Csak a testemen keresztül!" varázsigét komolytalannak éreztem.). A hölgy türelmet kért: Már megrendelte a ragasztószalagot. 21. század, baszki.
P.S.: Kedvenc számom a mai naptól: "Jééégbőőől vagyooookkk, talán fel sem olvadoooookkkk... sállálláááá...".