Bal csuklómon sokcentis vágott seb díszeleg: Nem, nem engedtem szuicid hajlamaimnak - bozótharcoltam a balkonnövényekkel és az egyik genya megharapott. Fene gondolta, hogy machete és kommandós felszerelés kell a virágültetéshez, basszus. Sziklakertem is épülőfélben, bezony, a kertészetben hónunk alá csaptunk négy bazinagy követ, egészen pontosan ő, aki férfim csapta őket a hóna alá, ők lesznek a szikla, remélem, nem szakad le az erkély. Szóval, pofásodik az s.k. paneloázisom, pedig tősgyökeres lakótelepi patkányként csak annyit sejtek a zöldekről, hogy ültetésükhöz föld meg víz meg "nehogy kirohadj, te dög" varázsige szükségeltetik. Ja, életemben először vettem három, azaz három darab fűszernövényt, legalábbis azt firkálták a bilétájukra, hogy majoranna, hogy bazsalikom, hogy kínai metélőhagyma, én meg elhittem nekik, bár eleinte gyanakodva méregettem a kisebb-nagyobb leveleket - pöttyet zavart, hogy nem a megszokott Kotányi fűszereszacskó figyel a cserépben. Megjegyzem, óriási malaszom van ő, aki férfimmel: Felismerte a kínai metélőhagymarengetegben alattomosan megbúvó fűszálat. Hiába no, kertes házban nevelkedett.

P.S.: Ímé, a kedvencem, narancsvirágnak becézem, böcsületes neve rejtély. Mármint számomra.