Mielőtt péntek este hozzáfogtam volna a durmoláshoz, utolsó ébrenléterőtartalékaimra támaszkodva még gyorsan belelapoztam Stahl Juci egyik szakácskönyvébe, gondoltam, ötleteljen más a szombati menü kapcsán, én majd választok. Nos, úgy megszívattam magam, ahogy az a nagykönyvben írva vagyon. Az még hagyján, hogy a rendkívül guszta szárnyaskaják láttán veszettül korgott-morgott a gyomrom, emlékeztetve arra, hogy a gyümölcsnapnak hála ugyan patyolattiszta, ámde épp ezen okból kifolyólag teljesen üres, az elszenderülés utáni rémálom azonban megviselt: A menzát keresve eltévedtem egy bazinagy épületben, hiába nyitogattam sorra a tökegyforma hófehér ajtókat, kajának sehol sem volt nyoma. T. ellenségeimnek sem kívánom azt a kétségbeesést, ami piciny szívemet és kongó gyomromat szorongatta, talán még a homlokom is gyöngyözött rémálmomban. Kárpótlásul tegnap összedobtam az indiai csirkeszárnyakat S. J. módra, megkívántam a pikánst-keletiest, van ez így. Nagyon reméltem, hogy a receptben szereplő sárgabaracklekvár nem nyomdahiba és valóban hozzá kell adni a sóból, fehérborecetből, curryből, joghurtból, olajból és széttrancsírozott fokhagymából álló trutyihoz, amibe szépen ügyesen beleforgattam a csirkeszárnyakat, plusz az ő, aki férfim bélbolyhainak szánt felsőcombokat. (A sajátomat nem, azt natúr kapta.) Amíg a kimondottan kellemes ízű és illatú trutykóval összemaszatolt szárnyak-combok a sütőben pirultak, az indiai feeling fokozása érdekében összekavirnyáltam a S. J. által ajánlott mártogatósdit - joghurtból, curryből, chiliből, gyömbérből és kurkumából. A füstölőt végül nem izzítottam be, mert a vígan süldögélő csirkevégtagoknak köszönhetően eszméletlen illatorgia kerekedett a konyhában, csak álltam és szorgalmasan tüdőztem lefelé a mennyei molekulákat, szaglósejtjeim szinte zokogtak a gyönyörtől. Pöpec kis esténk volt, na, étkezésileg is. Mondjuk, a kedvenc piros tepsim és a mosogató még mindig durván sárgállik a currytől, eme kínosságot S. J. valahogy elfelejtette megemlíteni a kajabarkácskönyvében, de ezen majd megpróbálom túltenni magam.