(#194)
Azt hiszem, ha elfogy a csókness-szalonomból szerzett zsé, bevetek egy másik zseniális ötletet: a pszichés fűtést... és én leszek csibe von rotschild dö rettenetes. Hát igen, a bennem lakozó szupertehetség nem nyugszik.
Péntek este lelkesen csavargattam a fűtőtest gombocskáit, mert fáztam. Persze, csak finoman és nőiesen tekergettem a bigyókat, nem akartam trópusokat idézni... (Bár, ha jobban belegondolok, egy kis csiszolással ebből az ötletből is tuti kihoznék valami fenomenálisat.) Lényeg a lényeg: pihepuha meleget varázsoltam, nem fázott a tappancsom sem. Másnap felvilágosítottak arról, hogy már egy hete véget ért a fűtési szezon, lekapcsolták a fűtést... Ergo, a következő történt: pszichésen felfűtöttem a lakást... én azt hittem, ezerrel fűtök... pedig csak az én szavakba foglalhatatlanul elbűvölő és lenyűgöző pszichém sugározta szét a meleget a lakásban, a fűtőtest hideg maradt. Hát, ez van. Istennő vagyok, még a levegőt is felforrósítom.
A jégkocka pszichés előállításán még dolgozom. Pssszt, concentrálok.
.
