(#394)
Andrea Bocelli és Dulce Pontes gyönyörû zenéje lassan 15 éve szimbolizálja számomra az igaz szerelmet. Nem szám, nem dal, nem is ének, annál sokkal több. Mû. Alkotás. Nem tudok tõle elszakadni, idõnként muszáj meghallgatnom. Akár hússzor egymás után.
Ez a muzsika tiszta... szenvedélyes... mély... katartikus... lúdbörözõs... õszinte... magával ragadó... erõs... felkavaró... fájdalmasan szomorú... olyan mint az igaz szerelem. Amikor hallgatom, úgy érzem, mintha szárnyalna a lelkem...