(#553)

Miután kiolvastam a könyvemet, a dokira várakozó betegeket kezdtem tanulmányozni:

A magányos: Általában az idősebb korosztályhoz tartozik. A társasági élet miatt jár dokihoz. Kezdés előtt egy órával már a váróteremben ücsörög és türelmetlenül lesi az érkezőket. Maris nénivel megbeszéli Jánoskám szívritmuszavarait, Petya bácsival a rossz termésről cseveg, a mellette ülő ismeretlennek pedig unokái fényképét mutogatja. Nem beteg, de korából fakadóan mindig van valamilyen problémája, amit kiveséztethet a dokival.
A nosztalgiázó: Idős bácsika-nénike. Rezignáltan hajtogatja szomszédjának, hogy bezzeg, az ő idejében minden más volt - a hosszadalmas felsorolás alatt beszélgetőpartnere mély álomba zuhan. Szavainak rendszeres sóhajtozással ad nyomatékot.
Az okostojás: Középkorú nő vagy férfi. Nem helyezi magát kényelembe, a szék csücskén ül, kezét idegesen ropogtatja vagy megszállottan dobol az ujjaival. Árgus szemekkel figyel, a sorrendet hibátlanul keni-vágja. Az újonnan érkezők kérdéseire mindig ő válaszol – harsány, kioktató hangon. Természetesen azt is tudja, hogy a sor azért nem halad, mert a dokinál épp belső ellenőrzés zajlik.
A félénk: Kortalan. Ő jött elsőnek. 3-4 órája. Még mindig nem jutott be a szentélybe. Talán nem is fog. Nem baj, majd holnap.
A mártír: Általában harmincas-negyvenes férfi vagy nő. Már úgy rogy le a székre, hogy mindenki lássa: Ő bezony halálán van. De ha épp senki nem észlelné gőzmozdonyszerű fújtatását, űberhangos orrfújását, dobhártyarepesztő köhögését, hangos mobilozása révén egyértelművé teszi állapotát – 73,25 fokos lázzal vonszolta el magát idáig, de még 9 emberke van előtte, és iszonyú lassan halad a sor, és nem létezik, hogy a dokinő ennyi idáig vizsgálja azt az idős banyát, és holnap ilyen állapotban megy be dolgozni, mert nélküle a folyton vihogó Gizike még a főnök kávéját sem tudja megfőzni.
A leleményes: Középkorú vagy picit idősebb hölgy. Bocsánatkérő mosollyal susogja, hogy csak egy receptért jött – aztán 45 percig dekkol bent a dokinál.

Jahhh, meg vagyok én, a lúzer, aki mindig órákon át várakozik 5 perc miatt...