Elárulom, az olvasással kapcsolatban három rigolyámat azonosítottam:

1. Ceruza nélkül nem kezdek olvasni: Szeretem a szép, tartalmas, léleksimogató gondolatokat, ha megfog valami, megjelölöm, elmélázok rajta, ízlelgetem, sőt a lap sarkát is behajtom, hogy tudjam, hol keressem akár évekkel később is. Igen, én ilyen galád könyvrongáló vagyok.
2. Olvasás közben sokat mocorgok: Eddig kétszer görcsölt be úgy a nyakam órákon át tartó folyamatos olvasás után, hogy pölö balra fordítva maradt és napokig nem akart megmoccanni. Rettenetesen fájdalmas így az élet, nonstop feküdni kell, mert csak percekre tudod tartani a fejedet, ez köbö arra elég, hogy párszor kimenj vécére, utána nyaktól vállig kegyetlenül lezsibbadsz, pláne masszírozásnál sírsz veszettül, ahhoz mondjuk eleve olyan ember kell, aki szeret téged és saját érdekedben képes fájdalmat okozni neked. Izomlazítók is sokat segítenek, de csak kilónyi mennyiségben.
3. Soha nem lapozok a könyv végére: Szeretek izgulni - minek rontsam el a saját szórakozásomat? (Ha lehetne lapozni az életemben, azért annak meglesném a végét.)