Nem zabáltam fel unokaöcsém túró rudiját, sőt még saját, falatnyi csokikockámat is őkópéságának adtam. Ebből is látszik: Megértem az anyaságra.
2008.02.16. 19:14 csibike blogja
9 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csibike.blog.hu/api/trackback/id/tr786170543
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pp 2008.02.16. 19:57:16
Tüneményes! :)
vedina007 2008.02.16. 19:57:51
*csak egyetért*
fkt 2008.02.16. 23:46:12
hmm akkor gyerek a lathataron ;) majd hivjal meg a keresztelore :pppp
Chilly 2008.02.17. 10:59:17
nagyon édes igazi kis csibész vigyor van az arcán!!!!Én is neki adnám a túró rudim ha így vigyorogna rám!Ellenállhatatlan!:)))))
DuDe 2008.02.17. 12:24:44
..de legalábbis roppant önzetlen vagy :)
Magányos Csapos 2008.02.17. 13:58:52
Meg bizony....de csak akkor ha ezt tízszer meg tudod ugyanígy ismételni...:-P
csibike 2008.02.17. 14:49:51
Csapos: Á, nem akarom, hogy szorulása legyen a gyereknek :P:D
DuDe: Ez benne a poén ;)
Chilly: Azazaz :D
fkt: Hja, rengeteg gyerek van a láthatáron :P:D
vedi: /me is :)
pp: Naja, rám hasonlít :D Köszi :)
movhu 2008.02.18. 13:42:21
Biológiailag is felkészült vagy az anyaságra és pszichésen is. Elmagyarázzuk, hogy lehetsz anya, vagy rájössz magadtól is ? :D
csibike 2008.02.18. 16:25:33
Otthon vagyok a témában, kössz :D
