Az meg milyen már, hogy a kőkemény munkába és didergésbe belefáradt kommunikatív bloggerina (értsd: én) ippeg ki akarná használni szabad néhány percét egy kis kommentelgetésre, bepótolva a bepótolandót, de rosszul nyom, mármint a billentyűzeten, összekócolódik néhány bötű, ujja is majdnem beszorul... és valami hirtelen elromlik, mert azóta állatmód feleslegesen kaparászik a kommentablakok körül, nem ugranak fel a dögök, még a "Nyílj már meg, te ablak!" varázsige is hidegen hagyja őket.   

Nem röhög - helyette lemegy alfába és mentálisan rágyúr a szezámtáruljra. Hátha.