Igen, léleksímogató. Valószínűleg ezt is akarta éreztetni veled. Tudod, itt kellemes emberekkel lehet találkozni, megismerkedni - mert a blogolás, kommentelgetés bizony ismerkedés -, és amikor valaki kilép, akkor itthagy ismerősöket, akik megéremelnek némi simogatást. Én is így lennék a helyében, és gondolom, nem vagyok egyedül.

Amúgy csak mellesleg jegyzem meg, hogy én is csípem a búrádat, és aligha mennék el beköszönés nélkül.

Köszönöm, aranyos vagy :) Azért lepődtem meg, mert tényleg csak kommentre korlátozódott a kapcsolatunk, nem leveleztünk-találkoztunk, és azt hittem, nem lehet annyira megismerni a blogomból, hogy valaki ilyesmit írhasson rólam. Tilly őszintén írt, én viszont nem hiszem, hogy engem nagyra lehet tartani. A bátor stimmel :)

Pedig így működik a dolog. Lehet, hogy nem mindenkinél, de szerintem sokunknál igen. Hidd el, sokszor többet meg lehet tudni, mint chaten vagy emailen. És tudod miért? Pont azért, mert itt nem az a cél, és beleadunk mindent, mert azt hisszük, kisebb a tét. És akkor derül ki, hogy ebben tévedünk, amikor mégis a blogolás kinövi magát, és levelezés lesz belőle, és barátság. Dehát nem így működik az életben is?

Még annyit: figyeld meg, hogy a legjobb ismeretségek nem úgy születnek, hogy kutatjuk őket, hanem a véletlen szüli őket. Más kérdés, hogy én a véletlenben nem hiszek. :-)))))))))))