Tudod, ha azt vésem ide, hogy nekem a pöttyös a tuti, akkor azt pusztán azért írom, mert nekem a pöttyös a tuti. Több száz ember megtisztelő figyelme kíséri a blogomat, le merem fogadni, van közöttük olyan, akinek szintén a pöttyös a tuti, van közöttük olyan, akinek a csíkos a tuti, van közöttük olyan, akinek a kockás a tuti, van közöttük olyan, akinek a csíkos-pöttyös kombó a tuti, van közöttük olyan, akinek egyik sem tuti és ezért húzzon a vérbe minden pöttyös, csíkos, kockás, kombós. Tudod, ha azt vésem ide, hogy nekem a pöttyös a tuti, akkor nem fogsz tudni meggyőzni arról, hogy nemnemnem, hülye vagyok, a csíkos a tuti, plusz nem értem, mi a rákért akarsz meggyőzni erről, ha épp azt írtam le, hogy szerintem a pöttyös a tuti. Nekem a pöttyös, neked a csíkos. Mi ezzel a gond? Úgy vélem, mindegyik megfér egymás mellett. Nem próbáltalak meggyőzni arról, hogy neked is a pöttyös legyen a tuti, éppen ezért nem értem, miért zavar téged az, hogy nekem a pöttyös a tuti. Én tudok úgy élni, hogy neked nem a pöttyös a tuti. Nem rólad nyilatkoztam, nem téged minősítettelek, csak azt írtam le, hogy a pöttyös a tuti. Nekem. Ettől a te csíkosod, kockásod, kombósod nem kevesebb, nem értéktelenebb, nem rosszabb, mint az én pöttyösöm. Csak más, tudod. Nyugodtan beszélgethetünk a te csíkosodról, kockásodról, kombósodról, hiszen pont a másságától érdekes, de attól még nekem a pöttyös lesz a tuti. A legnagyobb idiótaság ebből problémát csinálni.
Egyébként meg továbbra sem tudok mit kezdeni azzal, ha valaki félelmei, hiányosságai, bizonytalanságai, gátlásai vagy éppen a bazinagy egója, sznobsága, önteltsége sötöbö miatt bármelyik bejegyzésemet magára veszi. Írtam már erről, pölö ebben a júliusi posztban , de úgy látszik, vannak emberek, akik nem olvasták, hihi akiknek az a hobbija, hogy szénné stresszelik magukat éncsirkeségem bejegyzésein. Megmosolyogtat az a makacs igyekezet, ahogy ilyen-olyan emberek küzdenek azzal, hogy végre magukra vehessék valamelyik gondolatomat és dagonyázhassanak a saját maguk által gerjesztett önsajnálatban-sértettségben. Furcsa, hogy én, az egy szem csirke viszonyítási pont lehetek teljesen vagy többé-kevésbé vadidegen emberek életében. Fene tudja, miért pont én vagyok fontos, fene tudja, miért pont az én véleményem számít. Miért nem a szintén blogger kispisti vagy a szintén blogger haboskakaó vagy a szintén blogger mennyeipercek? (Kitalált nickek, bibibi.) Egy vagyok a tömegből, se a mellem, se a fenekem nem akkora, hogy kilógjak, hehe. Nem akarom, hogy bárki is megfeleljen nekem, nem akarom, hogy bárki szemében is mérce legyek, nem akarom, hogy bárki is utánozzon. Van véleményem, önálló, teljesen saját, plusz le merem írni, ki merem mondani, ugyanakkor meggyőződésem, hogy az én véleményem csak egy a sok közül, nem jobb, nem rosszabb, mint a többi, ennek ellenére évről évre felbukkanak olyanok, akik nevetséges módon hisztériáznak a bejegyzéseim miatt, kisebbrendűségi érzésből, önértékelési gondokból, irigységből, féltékenységből táplálkozik a rosszindulatuk. Örülök, hogy legalább azáltal megkönnyebbülnek valamennyire, hogy itt kiborulnak és elsírják a problémájukat, jó, hogy a magam szerény eszközeivel (pölö a puszta létemmel és a blogommal) hozzájárulhatok a jó közérzetükhüz, a saját maguk által előidézett feszültség lecsapolásához, legalább ennyit tehetek értük, hipp-hipp-hurrááá. Egy kezemen meg tudom számolni, az elmúlt három évben hány ilyen frusztrált ember fordult elő a blogomon, ha akarnám, név szerint sorolhatnám neked. Mindig voltak, mindig vannak, mindig lesznek, igen. Ha a több száz olvasó-kommentelő mellé teszem, szóra sem érdemes a létük, mégis, nagyon sajnálom őket és úgy általában jó lenne, ha mindenki el tudná magát fogadni úgy, ahogy van vagy tenne azért, hogy olyan legyen, amilyen lenni szeretne, jó lenne, ha mindenki azzal foglalkozna, ami a birtokában van és nem azt nézné, mi hiányzik, a másik vagy a másé miért olyan, amilyen, jó lenne, ha mindenki csak önmagának akarna megfelelni. Vészhelyzetben el lehet battyogni pszichológushoz is - saját szolgálataimat nem tudom felajánlani, ehhez még nincs diplomám, bocs.