Régóta vágytam egy hosszú és puha és meleg és nőies téli sálra, mert olyan jó belebugyolálódni, csak azzal nem számoltam, hogy ez a lábszárközépig érő, cirka kétszázharminc centis puha és meleg és nőies sál lépten-nyomon összegubancolódik a két lábam között, még akkor is, ha egy részét a nyakam köré tekerem. Mihelyt a derekam alá ér és nadrág van rajtam, nehéz szituba kerülök. Az még a jobbik eset, ha a sál vége a térdemen csomózódik össze, kínossá akkor válik a helyzet, amikor járás közben úgy bekad a két combom közé, hogy csak önfeledt maszturbálásra hajazó mozdulatokkal tudom lefejteni magamról a sál igazán intim helyre kígyózó végét, a kismillió agresszív rojtot meg sem említem. A performance (csibike előbb-utóbb képtelen haladni, némi botladozás után megáll, terpeszbe vágja magát, combjai közé nyúl és elmélyülten dolgozik) természetesen a forgalmas utcán, metrón, aluljáróban, boltban sötöbö zajlik - mert égni tudni kell.

P.S.: A sálam meg tuti pasi.