(#281)
"Jesszum, nem vagy normális!" Kisvirág, köszi szépen az együttérző szavakat. Nem blogtam még soha kétszer egy nap, de ez egy különleges déj. A reggeli kakaózástól nem tértem magamhoz, sőt, végül itthon kellett maradnom, mert úgy elrontottam pici csirkepocimat, hogy ihaj. Hát... izééé... ebben tulképp nem a kakaó volt a ludas. Vasárnap családi bográcsozáson vettem részt, ahol is elszabadult szerény tollasszervezetem ördögi része. Ok, legyen állati, úgyis zabálásról lesz szó. Nem voltam kispályás: Reggeliként sült csirkecombbal indítottam (nem volt rokony)... ezt megdobtam egy pici házi kolbásszal és házi füstölt szalonnával... paradicsom és paprika kísérte a mennyei ízeket... meg friss, puha fehér kenyér... Hagymát nem ettem, mondván, azzal tuti elcsapnám a hasamat. Ebédre jött apukám isteni bográcsosa... repetáztam is. Nagyim almás pitéjét semmi pénzért nem hagytam volna ki, mint ahogy a görög dinnyét sem. Egy gond volt csak: Mindezt nem reggel 10 és délután 2 között kellett volna befalni, csekély négy óra leforgása alat. Sajnáljatok. Eszméletlenül szenvedtem ma. Egyébként annyit eszek mint egy kismadár... ez a mennyiség kb. egy hetes fejadagom.
P.S.: Apu szalonnával és fokhagymával megtüzdelt sült "afrikai" harcsájából már nem tudtam enni, hüpp és szipp.
Jahhh, estére engem is elért az antiszoc hullám...
.
