(#515)
Igazán becsülendő, hogy manapság már nincs olyan fórum, ahol ne hallanánk-olvasnánk a napozás veszélyeiről. Fontos a megelőzés, ergo a szájbarágás létjogosultságát nem vitatom. Ma is rengeteg rákvörös vagy szénné égett emberke strandolt körülöttem. (Ehhh, a dohányzás elleni kampány is ennyit ért...) Őszintén szólva, csak a gyerekekért (babákért!!!) fáj a szívem, értük viszont nagyon. (A szülőket orrba csűrném péklapáttal, fejbe rúgnám, kerékbe törném, kocsi után kötném, felnégyelném – és ez még csak a bemelegítő kör lenne.) Ugyanakkor nem hiszem, hogy azokra is öngyilkosjelöltként kell tekinteni, akik a napozás szabályait betartva élvezni merik a napsugarakat. Ez az arany középút. Szerintem.
P.S.: Kampányt sürgetek azon hatvanas hölgyek ellen, akik párducmintás tangában veszélyeztetik szemem világát, lelkem épségét. Valaki védje meg a személyiségi jogaimat. Help, Hilfe, S.O.S., fehér füst.
