(#628)
Ma egyértelműen beszűkült gondolatvilággal éldegéltem óráról-órára: Kizárólag arra tudtam koncentrálni, hogy este lemeózom a túrós csuszán pöffeszkedő harcsapaprikást, persze finoman-óvatosan, hogy a vanília öntettel nyakon csurgatott Kiskakukk palacsintának is legyen helye. Szeretek a Jászai Mari térre járni – csak beslattyogok a Kiskakukk vendéglőbe, és önfeledten kánaánozok. Madárparadicsom a javából.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
