Megrázó élmény hajnalban (konkrétan délelőtt fél tizenegykor) arra ébredni, hogy valakik idegrendszerborzoló hangon „hagymááááát... krumpliiiiiiiit..... hagymáááát...” mantráznak valahol kint, a külvilágban, sajnálatos módon mégis hallótávolságon belül. Félálomban pár percig elfilóztam azon, van-e itthon hagyma és krumpli – ha lett volna, tuti megsorozom őket. Ennyit a szombat hajnali gyilkolási vásárlási szokásaimról.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
