Gondoltam, kiszámoltatom a testtömeg indexemet, mert ez annyira csúnya szó, hogy már izgalmasan perverz. Meg azért is, mert mire való az internet, ha nem testtömeg index kiszámolására. Bepötyögtem a súlyomat, magasságomat és koromat, aztán két másodperc múlva pofán gyűrt a tény: Kórosan elhízott vagyok, először is szégyelljem magam, fújjj, én kövér disznó, aztán dobjak el minden csokit, sütit, nasit, és kezdjek eszeveszett fogyókúrába, most rögtön, mert különben irgumburgum. Ja, és meg is halok, ha nem. Köbö ez volt a féloldalas litánia lényege, én meg elkámpicsorodva gondoltam arra, milyen jó, hogy ezt nem a háziorvosom üvölti a képembe fésztufész a sok-sok álbeteg pletykafészek füle hallatára, ez a mi kis titkunk marad, ezé a genya kalkulátoré, meg az enyém. Még egyszer bepötyögtem az adataimat, hátha meggondolja magát a dög, de nem, továbbra is azt sikoltotta nagybetűkkel a szemembe, hogy kóroskóroskóros. Dacból harmadszor is beszüttyögtem a kért adatokat, minden egyes számot lassan, megfontoltan, hogy a kalkulátor eldönthesse, tényleg komolyan beszél, vagy csak szivat. Legnagyobb meglepetésemre normál súlyúnak definiált – végre sikerült nem összekevernem a magasságomat és a súlyomat. Mazochista vagyok, az.