Nehéz könyv, súlyra is. A felszínen krimi a 16. századi szultáni miniatúrafestő-műhelyből, a mélyben ennél sokkal több: csodálatos, magával ragadó gondolatok a miniatúrafestészetről és a miniátorokról, a művészetről, az életről, Kelet és Nyugat viszonyáról - nem kevés áthallással a mai politikai-társadalmi viszonyokra. Orhan Pamuk művészeti-történelmi tudása lenyűgöző és meggyőző, bevallom, meg is rettentem tőle, stílusa sajátos, mint mindig, a regény felépítése pedig izgalmasan szokatlan: A történet apró részletekből áll össze, olyan, mintha olvasás közben egy készülő kép, egy miniatúra bontakozna ki előtted, fejezetről fejezetre haladva ismered meg az újabb és újabb képrészleteket, éppen ezért te vagy az egyetlen, aki mindenkiről mindent tud. A szemed és az agyad  igénybevétele folyamatos, emiatt néha fárasztó az olvasás. Pamuk annyira élethűen ír, hogy szinte látod magad előtt a formálódó képet. Az sem kevésbé zseniális, ahogy a fa, a kutya vagy a piros szín megszólal.

"Hallom a kérdéseteket: Milyen érzés színnek lenni?
A szín a szem érintése, a süketek zenéje, szó a sötétségben. Évezredek óta hallgatom - akárha könyvből könyvbe, tárgytól tárgyig fúvó szelek volnának - a lelkek beszédét, ezért mondhatom, hogy érintésem az angyalok érintéséhez hasonló. Egyik felem, a nehezebb, a szemetekhez szól; a másik, a könnyű felem tekintetektől szárnyra kel a levegőben.
De boldog vagyok, hogy piros lehetek! Belül égek, és erős vagyok. Tudom, hogy szembetűnök, és azt is, hogy nem tudtok nekem ellenállni.
Nem titkolom: szerintem a finomság gyöngeséggel és erőtlenséggel nem, csakis határozottsággal és elszántsággal érhető el. Nem félek a többi színtől, az árnyékoktól, a tömegtől, de a magánytól sem. Milyen nagyszerű, amikor tüzemmel megtöltöm a rám váró üres felületet! Ahol én terülök el, a szemek felragyognak, a szenvedélyek erősödnek, a szemöldökök felhúzódnak, a szívverés gyorsul. Nézzetek rám: milyen jó élni! Nézzetek engem: milyen jó látni! Az élet látást jelent. Mindenütt ott láttok engem, velem kezdődik az élet, és higgyétek el, felém fordul minden."

Azoknak ajánlom, akik szeretik a szépet, az eredetit, a kicsit extrémet - és szeretnek elmélkedni.