Huszonhat éves csaj lett rosszul az rendezvényemen, egyik pillanatról a másikra, zsibbadt, szédült, nem kapott levegőt, majdnem elájult, nem az EU-s szabályhalmaz és költségvetés ütötte ki, legalábbis remélem, a többi résztvevő elégedetten vigyorogott, ezzel nem lehetett gond. Teljesen véletlenül egy ápolónő ült mellette, aki ellátta úgy, ahogy tudta, kerítettünk dokit is, majd jött a mentő és vitte a kórházba, szóval, elégedett is lehetnék, mert egész jól végződött életem első ilyen vészhelyzete, mégsem vagyok az, inkább marhára kiszolgáltatottnak érzem magam, mert gőzöm sincs arról, mit kell csinálni, ha valaki mellettem lesz rosszul és csak addig oké, hogy keresek dokit-mentőt, de ha nincs ott az álruhás ápolónő, lehet, hogy másképp végződik a sztori és ez az, ami bazira lesokkol. Elsősegélynyújtó tanfolyam, az kell nekem.

P.S.: Ilyesmit mi a rákért nem tanítanak kötelező jelleggel? Picsbe.