(#172)
Harmatcsepp a lombokon...
Hajnalfény a fák közt átdereng...
Gondfelhő az arcomon.
Én vagyok csak ébren...
és a csend...
Kinek mondjam el a bánatom?
Kinek mondjam el, nem is tudom...
Ki hallgat meg egyszer végre már?
Ki gyógyítja meg azt, ami fáj?
/Máté Péter: Kinek mondjam el/
.