(#334)
Van abban valami eszméletlenül bájos, valami rendkívül hízelgő, valami elképesztően izgalmas, valami meghökkentően magával ragadó, hogy a puszta létem elég ahhoz, hogy hajnalok hajnalán felkeljenek miattam és hóbanfagybanszélbenesőben lecövekeljenek az ajtóm előtt. Nem is egyszer. Nem is kétszer. Nem is háromszor . Na jó, ha kilóra rátehénkednek a csengőmre és kopogtatás címén majdnem beszakítják az ajtómat, ammá kevésbé romántikus. Mindezt fél éjfélkor. Szív alakú bonbon, szerelmes levél, rózsaszirmok, "ájlávcsirkeforevör" feliratú lufi, Ferrari, gyémántgyűrű meg sehol.
Mivel nem egyedi esetről van szó, előbújt a zaklatás pillanatában mindig habfürdőző-ellazulni vágyó-illóolajozó-lágy muzsikát hallgató éncsibeségemből a zseniális tollas Sherlock.
Bűntény: csengő-és ajtóbasztatás
Kérdés No1: "Vajh fél éjfélkor kijarák basztatja piciny lakom csengőjét-ajtaját?"
Kérdés No2: "Miafaszért?"
Talán...
- bebaszott-beszívott a drága és hazafelé eltévedt. Ennyiszer? És mindig nálam köt ki?
- Frédinek öltözik farsangkor, egyem meg a szívét késsel-villával, és az én bejáratomon gyakorol. Még csak november van, nem? Nem is vagyok Vilma. És be sem engedlek, bazze.
- közvéleményt kutat a kis aranybogárka. Olyan guftuftalan lenne, hogy csak éjszaka léphet ki az utcára?
- denevér, vak denevér. Ekkorát koppan, no. De elefántméretben? És még csenget is közben?
- épp egy baltás-fejszés-konyhakéses-körfűrészes-körömvágóollós-szemöldökcsipeszelős-péklapátos rém üldözi. Kizárt. Szerény személyem épp ázik, nem ér rá üldözni.
- megint rosszul lélegeztem be az Egyiptomból bécsempészett fahéjas füstölőt és hallucinálok. Nana, azé annyira még nem züllök, hogy minden este elszálljak.
- leolvassák a... Az elmúlt pár hónapban már minden leolvashatót leolvastak a leolvasók.
Egyik lubic közben rámszakadt az AHA-élmény: XY-t olyan mértékben zavarja kisz édesz hobbitcirkeszégem késői pancsikálása, hogy képes ezért szinte minden este feljönni és csengőt-ajtót rongálni. Vagy csak élményfürdőt szeretne...?
P.S.: Bádigárd wanted.
.
