(#485)
Kimondottan kellemes látványt nyújtott: Vakító kék szemek (uhhh... még jó, hogy megy a légkondi), halványkék rövidujjú ing (ehhh... izmos férfikar kipipálva), világos hosszúnadrág (ahhh... az ott egy formás fenék). Magamban hálát adtam a fentieknek, hogy megszántak ezen a kimerítő délutánon (ühhh... ha már ennyit dolgoztam) és utamba varázsolták (öhhh... nagyon igyekeztem, nehogy eltaknyoljak a lépcsőn). Miközben feltűnés nélkül inhaláltam parfümös-szappanos illatát (ihhh... pont a kedvencem), kedvesen elmosolyodott, majd kezet fogtunk. Nem kellett volna. Kiábrándítóan puha és erőtlen volt a kézfogása. Egy világ omlott össze bennem...
Azt hittem, a hímneműek zsigerből tudják, hogy kell kezet fogni - akár nővel, akár pasival. Alig találkoztam olyannal, aki normálisan fog kezet, ezzel szemben ezen fontos (!) eksön számos változatához volt már szerencsém... izééé... szerencsétlenségem:
A félénk: Kizárólag ujjheggyel hajlandó kezet fogni. Óvatosan csúsztatja őket a mutatóujjamra, mintha attól félne, hogy leharapom... vagy leprát kap. Egy másodperc múlva már húzza vissza a kezét. Köbö ennél tovább nem is bírnám elviselni. Puhasága apu gyengébben sikerült kocsonyájára hajaz. Elsősorban nőkre jellemző. (Pasiban qvára kiábrándító.)
A ropogtató: Határozottan megragadja a kezemet, majd rögtön xarrá is szorítja. Könny szökik a szemembe - nem a látása miatt érzett meghatottságtól. Fél napom rámegy, mire helyükre hajtogatom meggyötört ujjaimat. Brutálisabb eksön után jobb végtagom elhalásától parázva megfogadom, hogy megtanulok ballal is... khm... írni.
A lelkes: Mancsába veszi az enyémet, majd rázza-rázza-rázza. Erős a gyanúm, hogy pasikezdemény korában mixernek készült... vagy összetéveszti a kezemet deréktájon figyelő szerves tartozékával. Ha mákom van, megúszom izomlázzal. Ha nincs, kollégáimtól tűt-cérnát kérek, és visszaoperálom leszakadt karomat...
A kéjenc: Már a szemén látom, hogy inkább a 220-ba kellene nyúlnom - megrázó lenne, de legalább gyors. Finoman megfogja a kezemet, ujjai gyengéden cirógatják a tenyeremet és a kézfejemet. Ha nem tudok szabadulni, a csuklóm se ússza meg. Az a típus, aki a szexújságot is átnyálazza - szó szerint. Az aktus után nagy a kísértés, hogy könyökből amputáltassak, de hallgatok a józan észre - beérem azzal is, hogy órákon keresztül súrolom-sikálom-fertőtlenítem a sokkolt részeket. Közben diszkréten öklendezek.
