Nem bocsátom meg, hogy a küzdőtér VIP szektora félig üres volt, baszki. Azt sem, hogy nem cicikitevős szerelésben mentem: Igaz, a mandulagyulladás mellé benyaltam volna egy tüdőgyuszit, de legalább az első sorban tombolhattam volna, karszalag ide vagy oda, a biztonsági őrök lazán átengedik a gyermekien ártatlan nézésű csirkét meggyőző dekoltázst. Csecsvarázslat hiányában maradtam a rácsok mögött. A koncert egyébként jó volt, erőteljesen nosztalgiáztam - a Republic elválaszthatatlan megboldogult húszas éveimtől. Cipő évek óta bebaszott gólyaként csámborog a színpadon, de ezért is szeressük. Ja, a bálna még mindig repül. Hoppá-hoppá.
