Azon nők táborát erősítem, akik nem zavarják ki a hímet a konyhából, sőt, a macerásabb-pepecselősebb kajáknál kifejezetten igénylik a közreműködését, nehogy már csak én szívjak ketten gyorsabban elkészülünk címszóval, így ő, aki férfimmel korrekt négykezesbe bonyolódtunk a ricottás-zöldfűszeres pulykatekercs elnevezésű hadművelet során. Egyébként a közös főzőcskét igen szépen feldobja az itt-ott elcsattanó csók, a ricottás orrhegy, a röhögcsélés-dumálgatás, meg úgy egyébként a nyalakodás-maszatolás, ajánlom mindenkinek.
A kaja egész hamar elkészül, pláne akkor, ha négy kézzel és lelkes hozzávalókkal dolgozol. Mi csak lestünk, ő, aki férfim meg én, amikor a picinyt kiklopfolt, megsózott-megborsozott hússzelet hirtelen rávetette magát a gyanútlan baconre, elterpeszkedett rajta, élveteg fejet vágva megkente a hasát az apróra vágott snidling-póréhagyma-petrezselyem keverékkel és némi sóval-borssal megbolondított ricottával, és se szó, se beszéd feltekercselődött a mukkanni-moccanni sem tudó baconnel együtt, majd minden előzetes figyelmeztetés nélkül harakirit követett el egy fogpiszkálóval, úgy hason szúrta magát, hogy a fogpiszkáló vége a hátán jött ki. Őtekercsségének meg sem kottyant a szúrós mutatvány, mert röhögve ugrott egy hasast az olajjal kikent agyagtálba (nem a rómaiba). A legbátrabb hússzelet állatmód jó sora láttán a többi tizenegy egyik pillanatról a másikra megrohamozta a meglepett baconöket és a ricottás-zöldfűszeres kencét, néha szét is kellett választani őket, mert a nagy lökdösődésben összeverekedtek, szerencsére személyi sérülés nem történt, végül a piszkos tizenkettő huncut tizenegy is vigyorogva vetette magát a pöffeszkedő főnöktekercs mellé, az olajos locsolgatást kéjes kuncogással fogadták, plusz azt is kikövetelték maguknak, hogy addig maradhassanak a jó meleg sütőben, amíg mindkét oldaluk ropogós pirosra nem sül.
Gondoltam, ha már ennyire kéjelgő disznók pulykák ezek a tekercsek, legyen egy jó napjuk, kapnak még egy kis finomságot a nyakukba, persze, szigorúan csak pirulás után. Vajon megpároltam némi fokhagymát és pórét, minimálstílben liszttel szórtam meg az illatozó gusztaságot, majd tejet zugyboltam rá. Miután kedvére kirotyogta magát és elegánsan besűrűsödött, belekavirnyáltam a maradék felaprózott petrezselymet és snidlinget, pici sóval-borssal is feltuningoltam. A jóképűre sült tekercsek kitörő lelkesedéssel fogadták a jénaiba öntött szószt, fejest és bombát ugrottak a krémes finomságba, meg volt ott salto mortale is, önfeledt dagonyázásukat a buksijukra dobott petrezselyemzöld sem zavarta meg.
P.S.: Nem győztem nyelni a nyálamat képméretezés közben, pedig addigra már betoltam az orczámba egy-két szószba tunkolt példányt. Szóval, ennyire finomak ezek a kis dögök.
